Tápiószecsői Önkéntes Tűzoltó Egyesület Közhasznú SzervezetALAPSZABÁLYA
A Tápiószecsői Tűzoltó Egyesület (2251 Tápiószecső, Deák F. u. 18., nyt.szám: 13-02-0001808) 2022. június 24. napján tartott Közgyűlése az Egyesület, módosításokkal egybefoglalt, egységes szerkezetű alapszabályát, mely megfelel a létesítő okirat-módosítások alapján hatályos tartalmának, az alábbi tartalommal fogadta el.
Tápiószecső, 2022. június 24.
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1./ az egyesület megnevezése: Tápiószecsői Önkéntes Tűzoltó Egyesület
2./ az egyesület székhelye: Tápiószecső Önkormányzati Hivatal, 2251, Tápiószecső, Deák Ferenc utca 18.
3./ az egyesület működési területe: Tápiószecső nagyközség közigazgatási területe
4./ az egyesület pecsétje: kör alakú, benne Tápiószecsői Önkéntes Tűzoltó Egyesület
5./ az egyesület közhasznú szervezet.
6./ az egyesület az 1924-ben megalakult Tápiószecsői Önkéntes Tűzoltó Egyesület jogutódjának tekinti magát.
7./ az Egyesület határozatlan időre jött létre.
8./ az egyesület telephelye: 2251 Tápiószecső, Szabadság tér 1.
II. FEJEZET
Az EGYESÜLET CÉLJA, FELADATA
Az Egyesület közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. Az Egyesület ezért közhasznú szervezetnek minősül.
Az Egyesület az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi: önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa elhárítás, ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység.
Közfeladat: polgári védelem, katasztrófavédelem,
Jogszabályhely: 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 2., 12., 18.
Ezen belül:
1./ A tűzvédelemmel kapcsolatos feladatok széleskörű tudatosítása, azok végrehajtása érdekében történő mozgósítás, a község lakossága és a gazdálkodó szervek körében folyamatos tűzvédelmi felvilágosító munka végzése.
2./ A tűzesetek megelőzésével, elhárításával összefüggő személyi és tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó szakmai véleményezés, javaslattétel a községi önkormányzat képviselő testülete és a polgármesteri hivatal felé.
3./ A tűzvédelmi előírások társadalmi ellenőrzése, a tűzvédelemmel összefüggő és annak fejlesztését elősegítő szolgáltatások végzése, valamint a tűzvédelmi feladatok helyi megvalósításának szakmai elősegítése.
4./ Tűzvédelmi, szakmai képzést elősegítő tanfolyamok, az ismeretek bővítését célzó rendezvények (pl. vetélkedők) szervezése, lebonyolítása.
5./ A diáktűzoltó mozgalom felkarolása, továbbá folytatása, szervezése, a tanuló ifjúság tűzvédelmi nevelése.
6./ Az önkéntes tűzoltói tevékenység társadalmi elismertetése, a hagyományok felelevenítése, folytatása, ápolása.
7./ Kapcsolattartás a polgármesteri hivatallal, más települések hasonló jellegű szervezeteivel, a Pest Megyei Tűzoltó Szövetséggel és a Magyar Tűzoltó Szövetséggel.
8./ Gazdálkodás az egyesület ingó vagyonával és a költségvetési bevételeivel, gondoskodás az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlantulajdon állagmegóvásáról.
9./ Tagjaink érdekképviselete a tűzvédelmi feladatok ellátásával összefüggő ügyekben.
10./ Az egyesület tűzvédelmi, szakmai feladatát a mindenkor érvényes tűzvédelmi jogszabályok keretén belül végzi a helyi adottságok, elvárások és lehetőségek figyelembe vétele mellett.
11./ Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az egyesület országgyűlési és Önkormányzati képviselőt nem állít és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
12./ Az 1996. évi XXXI. törvény 33. § (1) pontja értelmében az egyesület célja önkéntes tűzmegelőzés, valamint tűzoltási és műszaki mentési feladatok.
13./ Az egyesület működéséről és szolgáltatásairól, azok igénybevételének módját, valamint tevékenységének, gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján nyilvánosságra hozza.
14./ Az Egyesület, mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
15./ Az Egyesület, mint közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Amennyiben az Egyesület befektetési tevékenységet végezne, Közgyűlése köteles befektetési szabályzatot készíteni és elfogadni.
16./ Az Egyesület, mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti.
III. FEJEZET
AZ EGYESÜLET TAGJAI, TAGOK JOGAI, KÖTELEZETTSÉGEI
1. Az egyesület tagsága:
1.1/ Az egyesület tagja lehet az a magyar állampolgár, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet (a továbbiakban: tag), aki – amely elfogadja az egyesület célkitűzéseit és aláveti magát az egyesület alapszabályában foglaltaknak. A felvétel kérelem alapján, belépési nyilatkozat kitöltésével és aláírásával történik.
1.2./ A tag a közgyűlés által megállapított tagdíjat köteles fizetni.
1.3/ Az egyesület ifjúsági (diák) tűzoltó tagja lehet az a tanuló, aki e tevékenységhez és a tagsághoz szülői hozzájárulással és iskolai javaslattal rendelkezik.
1.4/ Az egyesület pártoló tagja lehet az a természetes vagy jogi személy – szervezet, aki – amely anyagi támogatásával hozzájárul a kitűzött célok eléréséhez és a feladatok megvalósításához.
1.5/ Az egyesület a tagsági díját évente, az éves közgyűlésen határozza meg.
2. A tagok jogai:
2.1/ Tanácskozási és szavazati joggal részt vesz az egyesület közgyűlésein. Választhat és válaszható az egyesület tisztségviselőjének. Az Egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik (kivéve közgyűlési szavazategyenlőség esetén a Közgyűlést levezető elnököt), szavazati jogát minden tag csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazásra lehetőség nincs.
2.2/ Igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait, juttatásait.
2.3/ Az egyesületen belül szekciókat – egységeket hozhatnak létre:
– tűzoltási egység,
– mentő – tűzvédelmi egység,
– tűzmegelőzési és szolgáltató egység
– ifjúsági (diák) tűzoltó csoport.
2.4/ A szekciók – egységek saját konkrét működési szabályaikat, szervezeti felépítésüket saját maguk állapítják meg, figyelembe véve az egyesület alapszabályát.
2.5/ Az egyesület bármely szervének törvénysértő döntését vagy cselekményét a tudomására jutástól számított 30 napon belül megtámadhatja.
2.6/ Az ifjúsági tűzoltók tagdíjat nem fizetnek, mivel nem rendelkeznek önálló keresettel.
2.7/ A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt az egyesület tevékenységében, tagdíjfizetésre és más tevékenységre nem kötelezhető.
2.8/ A pártoló tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.
3. A tagok kötelességei:
A tag köteles:
– alávetni magát az alapszabály rendelkezéseinek
– elősegíteni az egyesület tevékenységét, működését
– végrehajtani a közgyűlés határozatait
– maradéktalanul ellátni az egyesület vezetőségétől kapott feladatokat
– gondoskodni az egyesület ingó vagyonának megőrzéséről, karbantartásáról, a felszerelések és munkaeszközök rendeltetésszerű használatáról.
4. A tagság megszűnése
4.1/ Kilépéssel szűnik meg a tagsági viszonya annak, aki ezt a szándékát az egyesület vezetőségének szóban vagy írásban bejelenti. A kilépés bejelentésével a tagsági viszony automatikusan megszűnik.
4.2/ Törléssel szűnik meg a tagsága annak, aki tagsági kötelezettségeinek önhibájából adódóan 1/2 (fél) éven keresztül – írásbeli felszólításra sem tesz eleget, vagy ismeretlen helyre távozott.
4.3/ Kizárással szűnik meg a tagsági viszonya annak, aki bizonyíthatóan nem az egyesület céljainak megfelelően tevékenykedik, akinek a magatartása összeegyeztethetetlen az egyesület célkitűzéseivel, illetve egyéb ok miatt a közgyűlés – a vezetőség javaslata alapján – a kizárás mellett dönt.
A Közgyűlés kizárólagos hatáskörén belül dönt a tag kizárása felől.
Kizárásra okot adó magatartások:
– akit a bíróság szándékos bűncselekményért jogerősen elítélt
– akinek a magatartása ellentétben áll az egyesület célkitűzéseivel, súlyosan megsérti az alapszabályban foglaltakat
– akadályozza az egyesület működését, tevékenységét
– ha a tag a tagdíj fizetésével hat hónapos elmaradásban van és a kétszeri Vezetőségi/Felügyelő- és Etikai Bizottsági figyelmeztetés is hatástalan.
A kétszeri figyelmeztetés hatástalansága esetén – melyek során a tag figyelmét írásban fel kell hívni a mulasztások jogkövetkezményeire – a Vezetőség a Közgyűlés elé terjeszti a döntést, mely a jelenlévő tag meghallgatása után a tag kizárásáról a Közgyűlésen jelen lévő tagok egyszerű szótöbbségével határoz.
4.4/ Elhalálozással.
4.5/ Az egyesület jogutód nélküli megszűnésével.
A Vezetőség a tag kizárására okot adó tényről való tudomásszerzést követő következő vezetőségi ülésen írásbeli határozat formájában határoz. A vezetőség a kizárásról szóló határozat megküldésével írásban tájékoztatja a tagot.
A Vezetőség tagjainak fegyelmi ügyében a fenti szabályok alkalmazásával a Közgyűlés dönt.
A kizárt tag, a kizárással kapcsolatos határozat ellen, a határozat kézhezvételét követő tizenöt napon belül az Egyesület Elnökéhez fellebbezéssel élhet. A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól. A kizárás tárgyában hozott határozat alapján, a jogorvoslatra nyitva álló határidő eredménytelen eltelte után, a tag jogviszonya megszűnik.
A tagsági jogviszony megszűnése esetén az Elnök a tagot a nyilvántartásból törli.
IV. FEJEZET
AZ EGYESÜLET SZERVEZETE
A Tápiószecsői Önkéntes Tűzoltó Egyesület 1924-ben alakult meg 50 tővel, a községben működő iparosok és mezőgazdasági gazdálkodók segítségével. A levéltári adatok alapján az egyesület fennállását l924-től számítják.
Az egyesület az 1989. évi II. törvény alapján megalakított községi szintű egyesület, amely legalább 11 természetes személy, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetet hoz létre, és amely a Tápiószecsői Önkéntes Tűzoltó Egyesület nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.
Az egyesület feladatát a jelen ,,Alapszabály”-ban foglaltaknak megfelelően látja el. Tevékenységét a közgyűlés döntéseinek alapján a vezetőség, valamint a tisztségviselők irányítják.
Az egyesület szervei:
1./ közgyűlés
2./ vezetőség
3./ felügyelő- és etikai bizottság
4./ jelölő bizottság (alkalmi)
5./ választási bizottság (alkalmi)
Vezetőségi tagság feltételei:
– Nagykorú, cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
– A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
– Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
– Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
– Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
Felügyelő- és etikai bizottsági tagság feltételei:
– Az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá, aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
– A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
– Az első felügyelőbizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a döntéshozó szerv választja a felügyelőbizottsági tagokat. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.
– A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.
1. Közgyűlés
1.1/ Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely az egyesület tagjaiból (természetes személyek), jogi személyek és más jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek (csoportok) egy – egy mandátummal rendelkező megbízottjaiból áll.
1.2/ A közgyűlést legalább évenként egyszer össze kell hívni, amely minden esetben nyilvános. A közgyűlésre az egyesület valamennyi tagját meg kell hívni úgy, hogy a meghívót a kitűzött időpont előtt legalább 8 (nyolc) nappal megkapják.
A meghívó tartalmazza:
az Egyesület nevét,
a Közgyűlés helyének és időpontjának megjelölését,
az ülés napirendjét,
valamint azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes.
A közgyűlés összeghívására irányuló meghívóban megjelölhető a megismételt közgyűlés napja is.
A napirend kiegészítése:
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
A közgyűlés általános helye az Egyesület működési helye, 2251 Tápiószecső, Szabadság tér 1.
1.3/ A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha az ok megjelölésével:
a) a tagok egyharmada (1/3),
b) a felügyelő- és az etikai bizottság,
c) a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv írásban ezt indítványozza.
Továbbá az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha:
d) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
e) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy
f) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
A d), e), f) pontok alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
1.4/ A rendes, évi közgyűlések alkalmával beszámolót, ötévenként pedig ciklus beszámolót és vezetőségválasztást kell tartani.
1.5/ A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnök, a szavazásra jogosultak 1/3-ának kérésére titkos szavazást köteles elrendelni.
A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
Határozatképtelenség esetén, 15 napon belül újabb közgyűlést kell összehívni, amely a megjelentek számára való tekintet nélkül akkor határozatképes, ha erre az eredeti meghívóban a tagok figyelmét felhívták.
1.6/ Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
1.7/ A közgyűlést az elnök távollétében a titkár vezeti. A közgyűlésről minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni, amely a közgyűlés helyét, időpontját, a résztvevők névsorát (jelenléti ív melléklettel), a közgyűlés napirendjét, a szavazások végeredményét és a hozott határozatokat tartalmazza.
1.8/ A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a titkár és a két teljes jogú tag aláírásával hitelesíteni kell. A jegyzőkönyv vezetőjét, a hitelesítők személyét a levezető elnök egyszerű szótöbbséggel szavaztatja meg.
1.9/ A vonatkozó jogszabályok és az Alapszabály keretei között a közgyűlés határozatot hoz, illetve dönt az egyesületet érintő fontosabb ügyekben.
A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
1.10/ Az alapszabály megalkotása, illetve elfogadása, az egyesület tagjai által kezdeményezett módosítása.
1.11/ Az öt tagú vezetőség, valamint a három tagú felügyelő és etikai bizottság nyílt szavazással történő megválasztása, felmentése.
1.12/ Megvitatja és jóváhagyja az egyesület éves munkatervét, a költségvetést, a vezetőség éves – valamint négyéves munkájáról szóló beszámolót.
1.13/ Megvitatja a vezetőségnek a személyi ügyekkel kapcsolatos javaslatait, és azokban állást foglal.
1.14/ Megvitatja – elbírálja és dönt a közgyűléshez címzett beadványok ügyében.
1.15/ Határoz a megyei szövetségbe való be-, illetve kilépésről, az egyesület más egyesülettel történő egyesüléséről, az egyesület megszűnéséről, feloszlatásáról. Ez utóbbi esetben az egyesület vagyonának hova fordításáról is dönt.
1.16/ Eljár a vezetőség tagjainak, illetve a felügyelő és etikai bizottság tagjainak etikai ügyeiben.
1.17/ Dönt az esetleges főállású ügyintéző béréről, illetve a társadalmi munkában dolgozó tisztviselők tiszteletdíjáról.
1.18/ Évente dönt a tagsági díjakról.
1.19/ Az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása.
1.20/ A közgyűlés a 1.18 és az 1.19. pontban meghatározott hatáskörét átruházhatja a vezetőségre.
2. Vezetőség
A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, az alapszabály felhatalmazása alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből.
2.1/ Az egyesület ügyeit a két közgyűlés között a választott 5 fős vezetőség intézi. A vezetőség tagjai 1 fő elnök és 4 fő vezetőségi tag. Évente 4 alkalommal, illetve rendkívüli esetben ülésezik. Az ülést az elnök hívja össze, az időpontot a helyi sajtó útján nyilvánosságra hozza. Ülései nyilvánosak, határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A vezetőségi ülés határozatképességéhez minimum 3 vezetőségi tag jelenléte szükséges! A vezetőség minden évben szavaz az egyesület éves költségvetéséről.
2.2/ Az Egyesület megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok:
a) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
b) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
c) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
d) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
e) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
f) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
A döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján:
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
2.3/ A vezetőség feladata: a célként meghatározott tevékenység szervezése, irányítása, költségvetés – zárszámadás, éves költségvetés készítése, valamint a tagsági viszonnyal kapcsolatos feladatok intézése.
2.4/ A közhasznú szervezet elnöke a közgyűlésről és a vezetőségi ülésekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a döntéshozatal tartalmát, időpontját, hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők arányát. A vezetőség az érintetteket a döntésről levélben értesíti, és nyilvánosságra hozza a helyi sajtóban.
2.5/ Biztosítja a használatban lévő épületek, felszerelések, eszközök állagmegóvását.
2.6/ A vezetőség köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.
2.7./ Működési szabályok
Az Egyesület közgyűlésének, vezetőségének, bizottságainak döntéseivel kapcsolatosan nyilvántartást kell vezetni. Az Egyesület közgyűlésének, vezetőségének, bizottságainak működése során hozott határozatokat, döntéseket írásba kell foglalni és folyamatos sorszámmal kell ellátni. A döntéseket, határozatokat kézbesíteni kell személyesen, vagy postai úton azoknak, akiket az érint. Ezen túl a döntésekről, határozatról hirdetményt kell elhelyezni az Egyesület működési helyén. Az egyesület által hozott határozatok megjelentetésre kerülnek a helyi újságban.
Az Egyesület szerveinek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója /Ptk.685. § b) pont/, élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
bármilyen más előnyben részesül, illetve megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
Iratbetekintés: Az egyesület biztosítja az iratokba való betekintés jogát. Az Egyesület működésével, tevékenységével kapcsolatban keletkezett iratokba, az Egyesület működési helyén bármely tag betekinthet, arról saját költségén másolatot készíthet. A betekintés lehetőségét az egyesület elnökétől kell kérni.
Az éves beszámoló közzététele: A Közgyűlés és a Vezetőség éves beszámolóját, illetve annak lényegi kivonatát, az egyesület weboldalán közzéteszi a nyilvánosság biztosítása érdekében.
2.8./ Felügyelő – és etikai bizottság:
A háromtagú felügyelő és etikai bizottságot a közgyűlés választja a vezetőséggel azonos ciklusidőszakra.
A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki:
a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
Az első felügyelőbizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a döntéshozó szerv választja a felügyelőbizottsági tagokat. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.
A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.
2.9./ Jelölő bizottság:
A jelölőbizottság elnökét és 2 tagját a tisztújító közgyűlést megelőző közgyűlésen, illetve rendkívüli tisztújító közgyűlés előtt összehívott rendkívüli közgyűlésen kell megválasztani. A jelölőbizottságot a közgyűlés nyílt szavazással válassza meg és a mandátumuk a választás végéig tart.
A jelölőbizottság elnökére és tagjaira, jelölteket a vezetőség állít, amelyhez a közgyűlés résztvevői további jelölést tehetnek. A bizottságba azt a választható tagot lehet megválasztani, aki nyilatkozik, hogy vállalja megbízatást és a tisztújító választáson semminemű tisztséget nem kíván betölteni.
Az elfogadó nyilatkozat aláírását követően, a szavazáskor legtöbb szavazatot kapott jelöltek közül kerül ki a jelölőbizottság elnöke, és 2 tagja.
2.10/ Választási bizottság
A jelölőbizottság a tisztújító közgyűlésen feladatának elvégzése után választási bizottsággá alakul, amennyiben a munkájukról szóló beszámolót a közgyűlés elfogadta.
A választási bizottságnak legalább 3 tagja van.
A közgyűlésnek új jelöltek közül, választási bizottságot kell nyílt szavazással választani, amennyiben a közgyűlés a jelölőbizottság beszámolóját nem fogadta el.
A választás lebonyolítása:
• A választási bizottság elnöke ismerteti a jelenlévőkkel a szavazás módját és a jelöltek listáját.
• Választási Bizottság elnöke a szavazás időtartamára szünetet rendel el.
• A választási bizottság a jelenlévő, szavazásra jogosult személyeknek személyenként egy, hitelesített szavazólapot ad ki, jelenléti íven történő regisztrálással.
• A szavazólapon a név elé tett +, vagy X jellel lehet az adott személyre szavazni.
• Szavazófülkét biztosítani a szavazáshoz nem szükséges. A szavazólapjukat a választásra jogosultak az urnazáró nyilatkozattal hitelesített, és lezárt urnába helyezhetik el.
• A választási bizottság a leadott szavazatokat értékeli (érvényes/érvénytelen) és összesíti.
• A választási bizottság ismerteti a közgyűléssel az első forduló választásának eredményét, majd elkészítik a második forduló szavazólapjait. A második forduló szavazása az első forduló szabályai szerint történik.
Érvényes a szavazás, ha: A leadott szavazólapok 50%-a + 1 db érvényes, és a kiadható mandátumok több mint 80%-a elnyerésre került. Az esetlegesen üresen maradt tisztségek betöltéséről a közgyűlés hivatott dönteni. Dönthet a hiányzó tisztségekre való újabb választás kiírásáról, vagy dönthet a csökkentett létszámmal való működésről a következő közgyűlésig.
Érvényes az egyéni szavazat, ha: A leadott szavazólapon a meghatározott tisztségeknél legfeljebb 1 jelölés van, illetve a meghatározott létszámú vezetőségi tagok, illetve bizottsági tagoknál legfeljebb az előre megállapított létszám van megjelölve. Ha egy szavazólapon adott tisztséghez annyi, vagy kevesebb személyt jelöltek, mint amennyi mandátum kiadható, akkor az adott szavazólap és a szavazatok ebből a szempontból érvényesek.
Érvénytelen a szavazat, ha: Egy szavazólapon adott tisztséghez több személyt jelöltek, mint amennyi mandátum kiadható, a jelölés nem egyértelmű, a szavazólapot összefirkálták, eltépték, vagy új személyt írtak a szavazó lapra.
Az adott tisztséget a legtöbb érvényes szavazatot kapó személy/személyek nyerik el. Szavazatszám egyenlőség esetén a régebbi helyi tagsággal rendelkező jelölt nyer.
Érvénytelen szavazást 30 napon belül meg kell ismételni.
A választás eredményét a közgyűlési jegyzőkönyvbe kell foglalni, mely a közgyűlés elején a közgyűlés által megválasztott jegyzőkönyvvezető feladata, a jegyzőkönyv hitelesítése a hasonló módon megválasztott jegyzőkönyv hitelesítők feladata.
V. FEJEZET
AZ EGYESÜLET VÁLASZTOTT TISZTSÉGVISELŐINEK FELADATAI
1. Az Egyesület elnöke:
1.1/ Képviseli az egyesületet a megyei szövetség, az egyesülettel kapcsolatban lévő gazdálkodó szervek, a községi önkormányzati képviselőtestület, és a törvényességi felügyeletet gyakorló szervek előtt.
1.2/ Összehívja a közgyűlést és a vezetőségi üléseket, és azokon elnököl.
1.3/ Felügyel az egyesület Alapszabályának megfelelő működésére.
1.4/ Kiadja az Egyesület leveleit.
2. Az Egyesület titkára:
2.1/ Az elnök megbízásából esetenként képviseli az egyesületet, segíti az elnököt feladatai ellátásában.
2.2/ Ellátja az egyesület adminisztrációs teendőit.
2.3/ Vezeti a közgyűléseken és a vezetőségi üléseken a jegyzőkönyvet.
2.4/ Szervezi az egyesület rendezvényeit.
3. Anyagi – és gazdasági felelős:
3.1/ Intézi az egyesület gazdasági életével kapcsolatos ügyeket, vezeti a pénzforgalommal kapcsolatos okmányokat, igényli – beszerzi – és nyilvántartja a számadásköteles nyomtatványokat.
3.2/ Összeállítja a költségvetést, zárszámadás – és vagyonmérleg tervezeteket, azokat a vezetőség illetve a közgyűlés elé terjeszti megtárgyalás és jóváhagyás céljából.
3.3/ Előkészíti és az illetékes vezetőségi tagokkal végrehajtja az éves leltárt, és az eredményt a vezetőség elé terjeszti.
3.4/ Kezeli az egyesület készpénz készletét, kiállítja a be – és kiadási pénztárbizonylatokat, végzi a bankszámlára történő befizetéseket, illetve felmerülő kifizetéseket.
4. Az egyesület tűzoltóparancsnoka és helyettese:
4.1/ Szakmai elöljárója az egyesület tagjainak.
4.2/ Gondoskodik a tűzoltószerek és felszerelések folyamatos üzemképes állapotáról (karbantartás – javítás)
4.3/ Folyamatosan végzik az egyesület tagjainak mentő tűzvédelmi felkészítését és továbbképzését.
4.4/ Mentő tűzvédelmi feladatok ellátására alkalmas személyekből megszervezik a káresetekhez való kivonulást, illetve a káresetek felszámolásában történő szervezett részvételt.
4.5/ Vezetik a tűzoltási gyakorlatokat, a tűzoltóversenyeken irányítják – mozgatják a csapatokat.
4.6/ Részt vesznek a mentő tűzvédelmi jellegű továbbképzéseken, szakmai értekezleteken.
4.7/ Gondoskodnak a tűzvédelmi felvilágosító munka végzéséhez szükséges anyagok beszerzéséről, terjesztik azokat.
4.8/ A versenyszabályzat alapján folyamatosan végzik a verseny és vonuló rajok felkészítését.
4.9/ Tevékenységükről rendszeresen beszámolnak a vezetőségnek.
5. Az egyesület felügyelő – és etikai bizottsága:
5.1/ Rendszeresen ellenőrzi az egyesület ügyvitelét, a pénzügyi és bizonylati fegyelem betartását.
5.2/ Folyamatosan figyelemmel kíséri az egyesület Alapszabály szerinti működését, a közgyűlés és a vezetőség határozatainak végrehajtását.
5.3/ Vizsgálja az éves költségvetés terveknek megfelelő felhasználását.
5.4/ Az etikai ügyekben a vezetőség kérésére vizsgálatot végez, a vizsgálat eredményéről a vezetőséget, vagy a közgyűlést tájékoztatja.
5.5/ A bizottság elnöke tanácskozási joggal részt vesz a vezetőségi üléseken.
5.7/ A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
5.8/ A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A létesítő okirat ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.
6. A jelölő bizottság feladatai:
6.1/ A tagság véleményének megismerése, jelölőlapok kiadása, azok befogadása, a jelölések hitelesítése, a jelöltek megnyilatkoztatása. Szükség esetén a jelöltek felkutatása.
6.2/ Az érvényes számú jelöléssel rendelkező személyek jelöltlistára való felvétele.
6.3/ Az elnök köteles gondoskodni arról, hogy a bizottság a választási munka előkészítésére és az időszak összegzésére – rendes választás esetén – szükség szerint összeüljön, ezekről jegyzőkönyv készüljön.
6.4/ Időszaki választást megelőzően, a jelölő bizottságnak június 1-ig el kell készítenie a jelöltállító lapokat és a tagság számára személyesen vagy az Egyesület működési helyén elérhetővé kell tenni.
6.5/ Időközi választás esetén a jelöltállító lapokat a rendkívüli közgyűlésre szóló meghívóval együtt, ki kell postázni minden választásra jogosult rendes tagnak.
6.6/ November 15-ig nyilvánosságra hozza az érvényes jelölésekkel rendelkező jelöltek listáját az Egyesület honlapján vagy az Egyesület működési helyén.
6.7/ A jelölőbizottság beszámolási kötelezettséggel a közgyűlésnek tartozik, de az egyesület vezetőségével együtt kell működnie, és kérésre tájékoztatást adnia.
6.8/ Az egyesület vezetőségének kötelessége a jelölőbizottság munkáját segíteni, kérésére a szükséges személyi információkat, anyagi támogatást megadni.
A jelölőbizottság a tisztújító közgyűlésen feladatának elvégzése után választási bizottsággá alakul, amennyiben a munkájukról szóló beszámolót a közgyűlés elfogadta.
A jelölés folyamata, a jelöltállítás módja:
Jelöltet állítani csoportos és egyéni jelölőlapon is lehet.
• Csoportos jelölő lapon egy személyre és egy tisztségre több választási joggal rendelkező tag tehet jelölést.
• Egy személyt több posztra is lehet jelölni.
• A jelölést tevőnek a jelöltek számát nem lehet bekorlátozni.
A jelölő lapon fel kell tüntetni a jelölt nevét, lakcímét, születési évszámát és a betölteni kívánt tisztséget. A jelölést (ajánlást) tevő személyek nevét nyomtatott betűkkel, lakcímét és aláírását.
Rendkívüli tisztújító közgyűlés esetén a közgyűlést legalább 30 nappal megelőzően a jelölőbizottság valamely tagjának kell leadni. Az átadásról átvételi elismervényt kell kiállítani.
A jelöléseket a jelölőbizottság hitelesíti és összeállítja az egyes posztokra jelöltek listáját. Kétség esetén a jelölőbizottság pontosítást kérhet (pl. elírt adat), ennek akadályoztatása, megtagadása esetén a jelölést nem veszi figyelembe.
A Jelölő bizottság legkésőbb a választás napját 30 nappal megelőzően el kell, készítse – összegző egyeztetés után – az alapszabálybeli tisztségeknek, vezetőségi és bizottsági tagoknak, megfelelően abc sorrendben a jelöltek névsorát.
Ahhoz, hogy a jelölt felkerüljön a jelöltek listájára, tisztségenként minimum 5 érvényes jelölés és a jelölt hozzájáruló nyilatkozata szükséges.
A jelölőbizottság az elfogadott jelöltek listáját az egyesület székhelyén közzé teszi.
7./ A választási bizottság feladatai
7.1/ A választás szabályainak közgyűléssel történő ismertetése.
7.2/ A szavazólapok elkészítése és hitelesítése.
7.3/ A választás előkészítése:
a./ A választói névjegyzék
Választói névjegyzékbe fel kell venni azt a rendes tagot, aki
– rendes tagsági viszonnyal rendelkezik
– eleget tett tagdíjfizetési kötelezettségeinek.
b./ Választhatói névjegyzék
A választható névjegyzékbe fel kell venni mindazon rendes tagokat
– akik a választást 3 évvel megelőzően hitelt érdemlően az egyesület tagja volt, jelenleg is rendes tag
– a névjegyzékben fel kell tüntetni a rendes tag nevét, lakcímét, valamint születési évét.
A névjegyzékbe történt jogosulatlan felvétel, kihagyás vagy téves felvétel miatt az érdekelt egyesületi tag, vagy más a hiányosságot észlelő rendes tag a jelölőbizottsághoz, illetve a pótlás elmulasztása esetén az ellenőrző bizottsághoz fordulhat, amely szerv a bejelentés átvételét követően 3 napon belül köteles ügyében határozatot hozni.
A névjegyzékből törölni kell mindazon tagokat, akiknek a névjegyzék összeállítását követően bármely okból megszűnt a tagságuk, illetve a választói vagy választhatói joguk.
A pártoló tag és jogi személy tag nem választható és szavazati joggal nem rendelkezik.
7.4/ A választás lebonyolítása. A szavazólapok kiosztása, a szavazás biztosítása, a szavazólapok összegyűjtése, a szavazatok megszámolása és összesítése, az egyes tisztségekre megválasztottak személyének megállapítása, az eredmény kihirdetése a közgyűlésen.
VI. FEJEZET
AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA
Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. A gazdálkodási irányelveket a Közgyűlés határozza meg az általa elfogadott Költségvetéssel. Az éves költségvetést a gazdasági felelős készíti el az elnök segítségével, és az elnökség jóváhagyása után nyújtja be a Közgyűlésnek.
Az Egyesület pénztárát a Közgyűlés által megválasztott gazdasági felelős kezeli. A kiadásokról, bevételekről szóló iratokat, a számlákat a gazdasági felelős kezeli, együttműködve az Egyesület könyvelését végző Hegyi és Társa Bt. Hegyi Könyvelő Irodával (2252 Tóalmás, Béke u. 50.) Az éves tagdíj mértékét és a befizetés határidejét minden esetben a Közgyűlés határozza meg. Az érvényben lévő tagdíj mértéke tag, pártoló tag esetében 100,- Ft/hónap.
A befizetés történhet személyesen készpénzben a gazdasági felelősnél vagy közvetlenül az Egyesület bankszámlájára történő átutalással. A befizetés esedékessége: tárgyhó utolsó napja.
6.1/ Az egyesület céljai megvalósítása érdekében kifejtett tevékenységét bevételekből finanszírozza. Bevételei a következő forrásokból tevődnek össze:
– községi önkormányzat költségvetéséből biztosított támogatás
– tagsági díjak
– gazdálkodó szervek, illetve jogi személyek és vállalkozók által nyújtott támogatás
– pályázatok útján nyert bevételek
– az egyesület által végzett szolgáltatás jellegű munkavégzés bevételei
6.2/ Az egyesület az anyagi eszközeivel önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás éves terv alapján történik.
6.3/ Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, hanem azt feladatainak, céljainak megvalósítására fordítja. Az egyéb bevételek, például a szervezet céljait szolgáló eszközök, készletek és immateriális javak értékesítéséből, bérbeadásából származó bevételek az Egyesület javára fordítandók.
6.4/ A vezetőség minden év február 28-ig elkészíti az előző év mérlegét, valamint a tárgyév költségvetését.
6.5/ Az egyesület által okozott kárért, a vagyoni kötelezettségekért a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint az egyesület saját vagyonával felel, tagjai a saját vagyonukkal nem tartoznak felelősséggel.
6.6/ Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötvenmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn.
A felügyelő szerv ügyrendjét maga állapítja meg.
6.7/ Az Egyesület vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A vállalkozási tevékenységből befolyt összeget az egyesület saját céljaira, feladatainak elvégzésére fordítja.
6.8/ Az egyesület, mint közhasznú szervezet gazdálkodására vonatkozó különös szabályok
A gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania.
A vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
Az egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.
Az egyesület köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni.
Az egyesület beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.
Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.
Az Egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
6.9/ Beszámolásra vonatkozó szabályok:
Tekintettel arra, hogy az Egyesület közhasznú jogállású szervezet, kizárólag kettős könyvvitelt vezethet.
Az Egyesület működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év (naptári év) utolsó napjával köteles beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet készíteni.
– A beszámoló tartalmazza a mérleget, az eredmény-kimutatást és a kiegészítő mellékletet.
– A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét, és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.
A beszámoló összeállításáról, és annak Felügyelőbizottság elé terjesztéséről az Elnök köteles gondoskodni. A Felügyelőbizottság jóváhagyását követően az Elnök a beszámolót – az adott üzleti év mérlegforduló-napját követő ötödik hónap utolsó napjáig – a Közgyűlés elé terjeszti, amelyet a Közgyűlés egyszerű szótöbbségű határozattal fogad el.
Az Egyesület köteles a Közgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét az adott üzleti év mérlegforduló-napját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, mely kötelezettségének az Egyesület a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget. Az Egyesület a beszámolót és közhasznúsági mellékletet elhelyezi továbbá a honlapján is (http://www.szecsoote.freeweb.hu/), melyen közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét az Egyesület legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.
Az Egyesület beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.
VII. FEJEZET
VEGYES RENDELKEZÉSEK
7.1/ Az egyesület törvényességi ellenőrzését a Pest Megyei Főügyészség látja el.
7.2/ A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról, és az ezzel összefüggő eljárási szabályoktól szóló 2011. évi CLXXXI. törvény rendelkezései az irányadóak.
7.3/ Ezen Alapszabály elfogadásakor lép hatályba.
7.4/ Az egyesület megszűnése
Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.
Megszűnik az Egyesület, ha:
– a megszűnését a közgyűlés 2/3-os többséggel kimondja
– a felügyeleti szerv törvényes indokkal feloszlatja, vagy megszűnését megállapítja
Rendelkezés a fennmaradó vagyonról:
a) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg.
b) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén:
a) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
b) Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
Választottbírósági eljárás kikötése:
Az egyesület alapszabálya vagy a jogvitában érintett személyek megállapodása a tagsági jogviszonyból, továbbá az egyesületi szervek és a tagok egymás közti jogviszonyából eredő jogvitákra állandó vagy eseti választottbíróság eljárását kötheti ki.
VIII. FEJEZET
HATÁROZAT
Ezen Alapszabályt a Tápiószecsői Önkéntes Tűzoltó Egyesület 2022. június 24-én megtartott közgyűlésén az 1/2020. számú határozatával jóváhagyta.
Tápiószecső, 2022. június 24